Újítóan belépni egy hagyományos piacra – Mi a kulcsa a sikernek és hogyan érhetnek célba az új típusú fejlesztések?
Balázs Viktor, a NAK szántóföldi szakértője gazdálkodik is. Azt látja, hogy az elmúlt években valamelyest lekerült a fókusz az agrárdigitalizációról, lévén bizonyos tényezők (háborús infláció, energia-, inputanyagárak elszállása, piac telítettsége ukrán árukkal stb.) alapjaiban rengették meg a szántóföldi növénytermesztés gazdaságosságát. Úgy gondolja, a profitot csak mintegy 5-10%-kal lehet növelni a digitalizáció segítségével, miközben egy rossz időpontra időzített eladással akár 50%-ot is lehet bukni. A kisebb gazdaságok egyfajta piaci rést jelentenek, hiszen például nem akarnak 7-8 millió forintot költeni egy gép vezérlésére, így nyílt szoftvert kezdtek el használni. Hazánkban is létrejött ilyen csoport, ami sokakat érdekel, valós, piaci árszabásba beilleszthető megoldást jelent.
Slezák Balázs, a Wozify társalapítója, ügyvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egy innovatív termékfejlesztés sikere az első programsor vagy prototípus kigondolása előtt kezdődik. A problémát kell megismerni elsőként, a célpiacot a lehető legmélyebben. Érdemes agrárkonferenciákra elmenni, ott megismerkedni a célpiac szereplőivel, beszélgetni velük, felmérni az igényeket, a működést. Az agrárium tág terület, érdemes részpiacokat keresni (szántóföld, gyümölcs, állattenyésztés stb.), majd megismerni, hogy zajlik egy napjuk. A fejlesztés sikere ez. Érdemes lehet pályázatíró céggel is szövetkezni.
Másik kihívás a megfelelő mezőgazdasági hardverek hiánya. Például hiába fejlesztenek egy precíziós öntözési szoftvert, ha az ügyfélnek nincs a kijuttatásra alkalmas eszköze. Az ügyvezető szerint érdemes a startupoknak külföld irányába terjeszkedni, kevésbé fejlett területek felé, mint például Ukrajna, Oroszország, Brazília, Afrika egyes részei. A magyar piaci kicsi, de az elinduláshoz jó, a NAK segítségével hasznos a kapcsolatépítés és termékfejlesztés, ugyanakkor érdemes már az első pillanattól globális szinten gondolkodni.
Keresztes Zsuzsanna (FAO, IPM) az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági gyakorlatok szakértője, Közép-Ázsiában, a Balkánon vesz részt projektekben. Mint említette, egy-egy új rendszer bevezetésekor fontos a gazdaságosság kérdése, a technológiai, gazdasági, szociológiai, jogalkotási innovációknak is célozniuk kell ezt. Adott országnak a specifikusan az adott ország számára jó, adaptálható megoldásokat javasolják. Az első, legfontosabb lépés a közösség nyitottságának és problémáinak felmérése. Ezért összegyűjtik a régióban az érdeklődő gazdákat, akik egy problémát szeretnének megoldani; nekik nyújtanak tréningeket, mindig a gyakorlatra fókuszálva.
A panelbeszélgetés mindhárom résztvevője hangsúlyozta, hogy létező problémára kell megoldást nyújtani, ez a kulcs.
A pályázatok, a pályázati alapú projektmegvalósítás hasznos ugyan, de később a piacnak kell fenntartania a modellt. Ehhez alapvetően kicsi a magyar piac. Sok startup pedig túlspecializált megoldásokat akar, amik itthon lehet, hogy működnek, de lehet, hogy a szomszéd országban már más kell, mások a földhasználati szokások, a méretek, viszonyok, szabályozások, attitűdök.
Nézd meg a teljes beszélgetést:
