Agtech SUMMIT eseményünk a konkrét startup megoldások mellett az innovációs ökoszisztémát és az agrárium fejlődésének irányait is felvázolta, így például a generációváltás folyamatait is górcső alá vettük.
A rendezvényt nyitó „Edukáció, generációváltás, az agrárium fiatal úttörői” téma első panelbeszélgetésén arra keresték a választ, hogyan lehet felkészíteni a fiatalokat az agrárium digitalizációjára, a generációváltás miként alakulhat.
Szennay Áron, BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy egész Európában egy időben mennek nyugdíjba a vállalkozásokat felépítő vezetők, ebből adódóan sehol nincs még a generációváltásra vonatkozó, tapasztalati alapú szakirodalom. Szervezetük elsőként a családi borászatoknál végzett kutatást, de elmondható, hogy az egész magyar KKV-szektorra igaz, hogy a 3-50 fős cégeknél idősek a vezetők. Mint említette, az agrárdigitalizáció térnyerésének egy nagy pontja volt a koronavírus-járvány megjelenésekor, a következőt pedig a ChatGPT hozhatja. Véleménye szerint a digitalizáció a generációváltás kapudrogja.
Vincze Dávid Edgár, Ifjú Gazdák Békés Megyei Gazdakör elnöke szerint, a digitalizáció sokkal több fiatalt be tud vonzani az agráriumba. A családi gazdaságokban tevékenykedő fiatalok kiskoruktól látják, hogy milyen sok a kihívás, sok időt kell fordítani a gazdaságra, de az agrárvilág szépsége kevés szakmáéhoz hasonlítható. Ugyanakkor valóban kell elhivatottság a területhez. Az utódoknak felelőssége van abban, hogy profitábilisan vigyék tovább a családi gazdaságot. A digitalizáció alapvetően a hatékonyságot segíti elő, de lassan már majdhogynem a kapához is van már applikáció a mobilra, ki kell szűrni, hogy mit érdemes használni, mit nem.
Huszthy Balázs, MATE Innovációs Központ központvezetője arról beszélt, hogy sok bekerülést és bennmaradást támogató programot is csinál az egyetem, két nagy projektjük is volt az elmúlt öt évben. Mindemellett a teljes egyetemi szférában – a hallgatói igényekre is reflektálva – is sokat léptek, lépnek a digitalizáció irányába.
Kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk a top 10 európai innovatív ország közt legyen. A kormányzat a hallgatói és kutatói innovációt támogató hátteret megteremtette ehhez az egyetemeken, komoly keretrendszer épül ki. Emellett az oktatásba számos új duális partnert vonnak be, akiknek meg kell érteniük azt, hogy az új generáció új típusú munkavállalókat is jelent, akiknek a korábbi generációkénál sokkal másabbak a preferenciáik, igényeik. Egyébként a munkáltatók részére vannak ennek megismerésére szolgáló programok.
Újgenerációs kutatókra van szükség, újgenerációs kutatópályákra; ezekre állami támogatások is vannak.
A MATE-n pedig például kutatócsoporttal dolgoznak azon, hogy a mesterséges intelligencia mint kutatásfejlesztést támogató eszköz hogyan építhető be a képzésbe. Megjegyezte, már nem elég „csak” agrárinformatikáról beszélni, hanem fel kell szeletelni azt is alelemeire. Példaként az AI, a big data is megjelent már az oktatásban részelemként.
Nézd meg a teljes beszélgetést:
