top of page

hírek

Robotika vs emberi munkaerő – Féljünk, vagy lépjünk?

Updated: Dec 5, 2023


Kell félni, de mindenképpen lépni kell. Nem kínos átvenni a legjobb gyakorlatokat más ágazatokból, országokból, nem kell kitalálni új dolgokat, de merjünk kicsit álmodni! Meg kell fogalmazni a megoldandó problémákat, meg kell találni a közös hangot a fejlesztőkkel, és metrizálni kell, hogy mit akarunk elérni.


Kiemelt szerepet kapott a robotika Agtech SUMMIT rendezvényünk során.


Dr. Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese szerint míg a korábbi technológiai forradalmak az ember fizikai erejét váltották ki, manapság már a szellemi síkról van szó, az embert a döntésekben segítésről. Nagyon erős a digitalizációs kényszer, az adatok keletkeztetése, nyomon követése, kezelése. Például az erőgépeink szédületes változáson mennek keresztül. Hol van már a gőzgép? A belsőégésű motor nagyon nagy lépés volt, de a beépített intelligencia elképesztő lehetőségeket hoz. Már nem csupán azt tudja egy gép, hogy a tábla végén visszafordul, hanem adatok gyűjtésével, elemzésével előre tudja jelezni egy alkatrész várható meghibásodását is. A hatékonyság ugrásszerűen nő az automatizációval.


Szabó Roland, a Széchenyi István Egyetem docense szerint a lehetőségekhez képest még nagyon kicsit támaszkodunk csak a digitalizációra, félünk, nincs tudás, vezetői elköteleződés -vagy a szomszéd még nem csinálja. Egyetemük erős a drónokban, látják, hogy például a vadkárt meg lehet szüntetni segítségükkel, de kérdés, hogy mennyibe kerül, mennyire éri meg. Bővül a digitális eszközök használata a termelésben és az irodákban is, nagy rendszereknél is vizsgálták, és arra jutottak, hogy sokszoros hatékonyságjavulást lehet elérni. Anno az ipari forradalommal megszűntek munkahelyek, de sokkal több magasabb hozzáadott értékű jött létre. Manapság megoszlanak a vélemények: az egyik véglet, hogy nem lesz szükség emberekre, mindent megcsinálnak a gépek helyettünk, a másik, hogy bedől az egész. Ám valójában nem az a kérdés, hogy robotok vagy emberek, hanem hogy hogyan tudunk együttműködni. Például egy fejőrobot négy, de akár hat ember munkáját kiváltja, de ha nem jó a génállomány, nem egyformák a tőgyek, akkor mit sem ér.


Szirtes Gábor, a WeSpeakAI vezetője, régóta dolgozik együtt robotokkal. Mint fogalmaz, az ipart előre definiált programokat követő gépek uralták, amik előnye a kontrollálhatóság, megbízhatóság. Azonban újfajta kihívások jelentek meg, például a logisztikában kézzel végzett dolgokat gépekkel kell kiváltani. A tanuló rendszerek nem determinisztikusan működnek, így előfordulhat, hogy nem megfelelően fognak működni különleges esetekben, a külső tényezők nem mindegyik változására tudnak jól reagálni. Ámbátor nem szabad csodát várjunk tőlük, azt, hogy egyáltalán ne hibázzanak – hiszen a targoncavezető is hibázik.

A munkaerő oldalról borúsan látja a jövőt. A Világgazdasági Fórum a jelenlegi típusú munkaerő 10-15%-ára nem lesz majd szükség, de megjelenik majd másik típusú 10-15%-ra az igény.


A korábbi időszakokban a termelékenység ugrásszerűen nőtt, a válaszlépés az együttélés volt, új kérdések feltétele, új szakmák létrejötte. A gépi tanulás, az AI azt a szintet éri el, ami után egyre nehezebbé válik nekünk, embereknek tanulni.



Nézd meg a teljes beszélgetést:



Recent Posts

See All

Kommentare


bottom of page