top of page

hírek

A sáros gumicsizma és a drón jól megfér egymás mellett

Updated: Dec 5, 2023


Érdekes beszélgetést hozott az „Agtech forradalom gazdálkodói és fejlesztői szemmel”.

Agtech SUMMIT rendezvényünkön kiemelt helyet kapott az a kérdéskör, melyben a digitalizáció szerepét gazdálkodói szemszögből vizsgáltuk. Balogh Dániel, a Dronefield Kft. ügyvezetője maga is fiatal gazda, harmadik generációs. Mint mondta, a gyakorlatban tapasztalja, hogy bőven okoz nehézségeket a generációváltás. Gazdaságukban mind a szántóföldön, mind a növényházban robotok végzik a munka nagy részét, a fóliák szellőztetése is digitális módon van megoldva. Utóbbi korábban a napi munkaidő közel felét elvitte, most már jelentősen kevesebb a munkaigénye. A digitalizálás kapcsán elmesélte, hogy először megpróbálta a családban átvinni lépésről lépésre – vért izzadott. Náluk az első generáció még 80 évesen is aktívan szeretne ténykedni. Voltak, vannak surlódások; olyat meg nem mondanak, hogy „fiam, igazad volt”, maximum biccentenek és nem dolgoznak ellene, ha látják, hogy egy hektárt 10-12 liter permetlével megcsinálnak a korábbi 600 helyett.


Mint megjegyezte, jó, hogy például látja a telefonján a növény PH-értékét, de az már nem működne, hogy neki kelljen szervizelnie a rendszereket. Az újhullámos cégek kezelik ezt a problémát, biztosítják a hátteret. Gazdálkodóként a lényeg, hogy ne jelentsen plusz terhet egy-egy ilyen rendszer üzemeltetése.


Hogyan alakul a digitalizáció és a terepmunka viszonya? Bár használja az új megoldásokat, valahogy minden nap nap nyakig sárosan megy haza a földről – de ezt semmiért nem adná. Karosszékből, csak gombnyomással üzemeltetni egy gazdaságot? Na, ezt szerinte senki nem szeretné.


Kossuth Tamás agronómus is szereti, ha sáros a gumicsizmája, de a digitalizáció jelentős könnyebbséget, kényelmet jelent a munkában. Ő maga – egyedi esetek észlelésekor – aktívan drónozik a munkája során, alapvetően növénymonitoringra használva azt. Terepjáróval, gyalog nehezen vagy nem elérhető területeket is „lát” így. Mindemellett fontosnak tartja, hogy a gazdák ne dőljenek be a marketingkampányoknak. A lényeg, hogy az adott ember adott problémájára legyen megfelelő a megoldás, amit használni akarnak.

Posta Donát, a SMAPP LAB vezetője szerint az agronómusok a kulcsszereplők az új technológiák alkalmazásának bevezetésében. Ezen megoldások célja a hatékonyság növelése, amit ezek a szakemberek látnak át a legjobban. A gazdákkal láttatni kell, hogy egy hatékony megoldás ne költséget jelentsen a számukra, hanem a munkafolyamatok egyszerűsítését és az év végi profitabilitást. Jelentősége van annak, hogy ki milyen hamar tud bevezetni ilyen jó technológiákat.


Vállalkozásuk a teljes életszakaszban támogatást nyújt, a gazdának csak a főtevékenységgel kell foglalkoznia. Az új tudást, új képességeket integrálni kell a mindennapi munkába, az újgenerációs tech cégek pedig nem csak technológiát szolgáltatnak: leveszik a terhet, nem plusz terhet tesznek a partnerük vállára.

Véleménye, hogy nagyon messze jár még attól a világ, hogy ember nélkül működjenek a gazdaságok, de 100-200 év múlva elképzelhetőnek tartja ezt, méghozzá nulla emisszióval.



Nézd meg a teljes beszélgetést:


Comments


bottom of page